Mikor az ember először rááll erre az alkalmatosságra, valószínűleg úgy érzi, hogy egy megaláztatás általi halállal büntető kínzóeszköz. De minthogy eddig nem tudunk táncszőnyegezés általi halálesetről, inkább nézzük meg egy kicsit behatóbban, hogy rájöjjünk, mi is a valós helyzet.

A leghíresebb (és első?) játék, ami erre a technológiára épült, a Dance Dance Revolution (továbbiakban DDR) volt, melyet egy koreai kiadó, a Konami adott ki zenei játék-divíziója (Bemani) által 1998-ban. Azóta az egész világon elterjedt, hasonló játékok armadája követte kisebb-nagyobb változtatásokkal, egyes helyeken hivatalos sporttá is vált.

A játékban alapvetően háromféleképpen lehet táncolni:
Step: ez a legelső forma (ezáltal a legelterjedtebb), klubunk is e köré a stílus köré alakult. Négy nyilat használ a szőnyegen (fel, le, jobbra, balra).
Pump It Up (PIU): szintén nagyon elterjedt mód, a szőnyegen az átlós irányokat használja, valamint a középső gombot.
Solo: fölöttébb bizarr mód, nagyon ritkán használják. 6 nyíllal játszandó (step nyilak, valamint a két felső diagonális nyíl).

Otthoni játékra konzolon a DDR programok a legelterjedtebbek, belőlük már több mint 100 hivatalos 'mix' van, ezek csak a zenékben különböznek. Számítógépen a legnépszerűbb a StepMania nevű ingyenesen letölthető és használható szimulátor. Mindenben megegyezik 'eredeti' társával technikai szempontból, viszont az általa nyújtott lehetőségek végtelennek tűnnek, ugyanis nincs korlátozva x zenére, hisz nem cd/dvd-ről fut. A program kinézete is teljes mértékben személyre szabható a megfelelő tudás birtokában, de a neten számtalan témát (theme) lehet találni készen is. A pc-s verzióhoz nem járnak alapból számok, ezeket külön kell beszerezni. Megtalálhatóak természetesen az összes DDR játék zenéi ehhez a verzióhoz is, de itt nem érnek véget a lehetőségek: otthoni táncszerkesztők ezrei csinálnak nap mint nap újabb számokat a játékhoz, ezzel tolva ki a határt a csillagos égig. Így már nemcsak különböző, főleg J-popszerű zenékre rophatjuk, hanem az áriáktól kezdve a halálhörgéssiralommetálig bármire, amire kedvünk tartja. A legnagyobb adatbázis ilyen téren a www.bemanistyle.com oldalon található, egy gyors regisztráció és máris megalázhatod magad a legújabb skót kalózmetál számok ütemeire (?) is.

És ha már megalázás... Minthogy (reméljük) senki sem született táncszőnyeggel a talpa alatt, a játék egy viszonylag barátságos szintezési rendszert ajánl fel a tanuláshoz. Összesen öt szinten próbálkozhatunk (és bukhatunk meg): világoskék (kezdő), sárga (könnyű), piros/rózsaszín, kinek mi (közepes), zöld (nehéz) és sötétkék (challange). Az adott szinteken belül további 10 alszint ('tappancs') segít eligazodni, hogy nagyjából hol is állunk a szamárlétrán. A legtöbb szám elérhető mind az öt, de legalább a négy alapszinten, de olyanok is előfordulnak, amik csak a profik számára nyújtanak szórakozási lehetőséget, illetve gyengébbeknek is, feltéve, ha mazochisták vagyunk.